balagelapja-HAZÁNKÉRT,NEMZETÜNKÉRT,MEGMARADÁSUNKÉRT
balagelapja-HAZÁNKÉRT,NEMZETÜNKÉRT,MEGMARADÁSUNKÉRT
Egyedi keresés
,...
 
Vegyes
 
Cikkek
 
Szavazás 04
Lezárt szavazások
 
Képgyűjtemény
 
Szavazás
kérek mindenkit a megfelelő válasz adására.köszönöm
A világ mely részéről látogatja/látogatod honlapomat?

Csonka-Magyarország
Erdély
Délvidék
Kárpátalja
Felvidék
Őrvidék
Európa más része
Amerikai kontinens
Ausztrália és környéke
Más,nem jelölt helye a világnak
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Videók
 
Mit adtunk a világnak?
 
Legalizáljon - OpenOffice.org-gal

 

"Amit erő és hatalom elvesz

Azt ídő és kedvező szerencse

Ismét visszahozhatják.

De miről a nemzet félve a szenvedésektől

Önmaga lemondott,

Annak visszaszerzése mindíg nehéz


S mindíg kétséges"

 

Deák Ferenc

 

 

 

 

 

 

Dvihally Károlyné/Oszuskó Sarolta/Sári néni

 

   KOMÁROM

A Duna két partján

Fekszik két szép város.

Kettő van belőle,

Pedig csak egy város.

 

A trianoni átok

Miránk is lesújtott,

Ami egy volt egykor

Rögtön ketté válott.

 

Két ország városa lett

Egy-egy fele,

Szívünk azért

Csak egynek képzelte.

 

Egyikben születtem,

A másikban most élek,

Úgy,hogy a két partra

Mindig fájón nézek.

 

De jó lenne ha már

Végre eggyé válna!

S a Duna két partján

Mindenki,boldogan sétálna!

Dvihally Károlyné Sári néni

általános iskolai matematika tanárom verse

 

 

ŐSZ

 

 

Itt van már az ősz

S a ködök is vele,

Elérkezett végre

A gyümölcsök szürete.

 

Szedik már a szőlőt,

Préselik is gyorsan,

S folyik a finom must

A kádból legottan.

 

Ládákba kerül már

A sok finom alma,

Télen majd az lesz

Az elmúlt nyár jutalma.

 

Színes a sok levél

A fáknak ágain,

S lassan lehullanak

Megfáradtan megin.

 

A sok vándormadár

Készül,hogy induljon,

Az itteni tájtól

Egy időre búcsúzzon.

 

Szomorúan nézem,

S bánatos is vagyok,

Mert az elmúlások

Bíz oly fájdalmasok!

 

Dvihally Károlyné

 

 

 

 

Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna)
 
HITVALLÁS 
 
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
 
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
 
Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:
 
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
 
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
 
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
 
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
 
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
 
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
 
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
 
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
 
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
 
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
 
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
 
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
látogató olvassa a lapot.
levelező
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
kép
Tartalom
 
A szláv népek eredettörténete II.

3. Keleti vagy ószlávok eredettörténete.

Megszakítva a feldolgozás eddigi formáját, a keleti szláv népeket a közös kifejlődésük okán egy alcím alatt tárgyalom. A Szovjetunió felbomlásával a népeik is nemzetekre szakadtak szét. A hatalmas újkori birodalmuk szláv nemzetrészeinek lényegében közös őstörténeti feldolgozás után elsőként az ukránokká vált Ukrajna, másodikként a fehérorosz vagy Belorusszia, harmadszor maga a vörös orosz vagyis Oroszország nemzeti kérdéseiről írom le kutatási eredményeimet. A feldolgozás tematikáját a többi szláv nemzetnél alkalmazott formában használva.

Áttanulmányozva az orosz nép történetének szakirodalmát, elsőként annak a megdöbbenésemnek adok hangot, hogyan lehetséges, hogy az egyik legnagyobb mai nemzet nem, de legalábbis alig ismeri az őstörténelmét. Mi lehet ennek a magyarázata? Pedig ez az eredettörténet a történelmi léptékkel nem is nagyon régi folyamat, a közép és újkor eseményeinek legutóbbi 1500 évéhez kapcsolódik. Ebben az időszakban már ismert volt az írás és az olvasás gyakorlata. Igaz, hogy ez a tevékenység elsősorban a vallás gyakorlatához kapcsolódott, de a templomaikban legalább már megteremtődtek a feltételei a ma infrastruktúrának nevezett adatkezelésnek és tárolásnak.

Vagy éppen ez az oka az adatok elvesztésének? Igen, a középkor egyik legjelentősebb társadalmi mozgásait az új és újabb vallási felfogások harca jellemezte az ősvallás eltiprásában. Az évtízezredek során kifejlődő ősvallás nagyon mélyen gyökerezett az ősnépben. A kialakult rabszolgatartó majd a korai feudalista társadalmak működését akadályozta a régi vallás gyakorlása. Ha akadályozta, és nem lehetett szépszóval annak elhagyására kényszeríteni az ősnépet, akkor a szétvált Római Katolikus és a Kelet-Római Ortodox (bizánci) kereszténység vetélkedése mellett a hittérítés feladatává vált a térségben a régi vallás kiirtása az emberi fejekből, de ha kellett a fejekkel együtt. A módszerük egyszerű, a hagyományos ereklyék, írások és vallási gyakorlatok üldözése és elpusztítása.

A hittérítés eredménye lehet, hogy elvesztek az ősiség írott és íratlan bizonyítékai. Az ősnép elkeseredetten védekezett, a lázadások leverése súlyos belháborúkban teljesedett ki. A belső meggyengülést követte más még idegenebb vallások hódító háborúi. Az időszámításunk kezdete és az 1500-as évek között a térségünkben teljesen felbolydult és összezavarodott az ősvilág, hogy helyet adjon egy új egységes hatalmakat létrehozó nacionalizmusokba torkolló világrendnek. Az ilyen hatalmakban alakultak ki az indoeurópai másodlagos képződésű, lassan egységessé váló nemzetei és újnyelvű országai. Az eredményeként létrejött világhatalmak az identitásuk világképének megalkotásához a nagyságuk és ősi származásuk felkutatásába kezdtek. De már minden törekvésük hiábavalónak tűnik. Mára egyetlen nagy világhatalom sem tudja az ősiségét hitelt érdemlően bizonyítani. Ha nem ők, vagyis nem az illető nagyhatalom a legősibb nemzet, akkor jegelik a kérdést, hogy más nép se lehessen a világ ősnemzete.

Visszatérve Európa legnagyobb nemzetét kitevő keleti vagy ószlávok eredettörténetéhez, mégis van egy tudományos módszer, amellyel pontosan feltárható minden nép őstörténete. Ha az orosz tudósok vették volna a bátorságot, és nem csak a szláv nyelvükön kutakodnak a történetiségük után, eredményre juhattak volna. De még nem késő, az általam feltárt ősnyelvi elmélettel: „A nyelvtörténet új tudományos módszertana” című tanulmányom segítségével minden lényeges kérdés megoldható. Ez a tanulmány ebben a műben önmaga nem jelenik meg, de minden elemzése, megállapítása, törvényszerűsége belőle táplálkozik. Tehát, a jelen tanulmányom bizonyításai nem egy véletlenszerű nyelvészeti megoldások halmaza, hanem egy rendszerezett tudományos elmélet sorozatai. E rövid elméleti bevezetés után most már hozzáfoghatunk az egyik legkényesebb kérdés, az orosz nép eredettörténetének a felderítéséhez.

A bizonyítást ismét egy rövid történeti áttekintés előzi meg. A történészek a világnézetük és vallási elkötelezettségeik szerint különböző, egymásnak is ellentmondó válaszokat adnak a szlávok eredet kérdéseire. Vajon a szláv népek Kelet-Európa őslakói közé számítanak-e? De ha nem őslakók és máshonnan érkeztek, akkor honnan? Miből és hogyan keletkezett a mai nép és országnevük? Miként fejlődhetett ki ez a nagy és mára egységes orosz államiságuk? E néhány kérdésből is érzékelhető, hogy jelenleg nem ismert a rájuk adható egységes és tárgyilagos tudományos válasz. Pedig a válaszok megadhatóak, ha ők is akarják, akár ennek a tanulmánynak a végére is eljuthatunk az alapkérdések megértéséhez.

A világ történészei, a történetírás atyja, Hérodotosz i.e. 5. századi leírásából vezetik le az orosz történelem kezdetét. Az általa leírtakkal egyezően a Kaukázus vidékén lezajlott népvándorlási folyamatokról már írtam. Ezen a helyen csak annyit, hogy a leírása után ezer évvel, az i.u. 6. századi források (Prokopiosz és Jordanes) a Kárpátok és a Dnyeper közötti őshazájuknak tekintett területen szlávnak tartott antokról, vendekről és a szklavinokról tesznek említést. Az antokból eredeztetik az oroszok és ukránok ószlávjait, a vendekből a nyugatra vándorolt nyugati szlávok megvalósítóit, és a szklavinokból az Al-Dunánál a délszlávok alapnépének őseit. De mi már tudjuk, mert elemeztük, hogy ezek közül egyik nemzetség sem szláv eredetű, hanem az ősi úrnépek ezen a tájon lakó törzsei. Pontosabban még nem, majd csak a következő 1000 évben válnak szlávokká.

Az őstörténeti kérdést érdekes módon a Szovjetunió nagy vezére, maga Sztálin által elfogadott, 1936-ban íródott Új Szovjetunó történetében közelítik meg legjobban a történészeik. A bevezetőben a Van tó mellett i.e. 900-590-ig fennálló Urartu államról úgy írnak, mint a szocialista nagyhatalom első ősi államalakulatáról. Urartu népe az i.e. 1116-ban elbukott Hettita Birodalom helyén épül fel, pontosan az avar és a szavárd magyarok élőhelyein. Elkeseredett hatalmi harcot vívnak az asszírok szemita államával. Mondhatnám, talán nem véletlenül, mindig az asszírok i.e. 612. évi ninivei katasztrófájának évszámához jutunk el. Urartu a Méd szövetség keretében a szomszédos szkítákkal együtt vett részt e hadjáratban. A hatalmi felépülésük a háborúval annyira meggyengül, hogy röviddel a győzelmük után felbomlik államszövetségük. Ötven év múlva az újjáéledő szemita perzsa hatalom egységesítő harcai után, I. Dareiosz (522-485) király legelső tevékenysége közé tartozott i.e. 519-ben a kaukázusi ősnépeket megbüntető hadjárata. A menekülő Urartu népek egy része a következő századokban a Kaukázus északi oldalára helyezik szálláshelyeiket, akik végül az óoroszok alapnépét, a poljánok egy fő ágát fogják alkotni. Csak még annyit, hogy Sztálin grúz nemzetiségűként igen közel született a kérdéses helyszínhez, lehet, hogy ő még tudta azt a hagyományt, miszerint a grúz nép akár urartui eredetű is lehet? Ezt tudhatta, de a grúz és magyar (avar) közös eredetet már nem ismerte?!

Az őstörténet felvázolását az elsőként fennmaradt orosz történelmi munka, az i.u. 1113-ban Nyesztor szerzetes által összeállított Őskrónika néhány eseményével folytatom. Az elbeszélését a Vízözönnel kezdi, talán nem véletlenül. Majd rátér Kijev város történetére, két nagy törzsi terület leírásával. Az egyik a Dnyepertől északra és kelet felé elterülő erdős vidéken élő nomád jellegű drevljánok, radimicsok és a vjaticsok földje, közöttük már előfordulnak szarmata-szláv törzsek. A másik pedig a Kijev város környékén és a Dnyeper-folyó völgyében lakó poljánok, általa „okosaknak” mondott törzsei. Továbbiakban leírja Kijev alapítását. I. Jusztinianus Bizánci Császár 550 körül szolgálatába fogad egy ant vezért. Nyesztor leírásában Kij fejedelemként említi, aki a szolgálata végeztével megalapítja Kijev városát.

Nyesztor szerint: „a poljánok, akiket mostanság ruszoknak neveznek” megszervezik Kijev központtal a Dnyeper középső folyása menti törzsszövetségüket. Az Óorosz-állam megalakításának első történelmi eseményét az antok törzseiből álló polján fejedelemség és Kijev alapítása fémjelzi, mely következtében az orosz népnév elterjed. A bizonyítás szempontjából fontos adat számunkra egy névtelen szír szerző leírása a délorosz pusztákról. Ő megemlíti a „rosz” népet, a hősök népét, akik Kijev alatt a Dnyeperbe ömlő Rosz-folyó medencéjében éltek, szembeállítva őket az északibb nomádokkal. A két leírás következtetéseként a Rosz-folyó nevét összefüggésbe hozták a rosz = orosz népnév eredetében. Az elemzéséről kicsit később.

A továbbiakban a 6-9. századokban zajlott le a poljánok óorosz törzsszövetségének fokozatos átalakulása a Kijevi-Oroszország területévé. A 9. századra a kijevi fennhatóság már kiterjed az északi Ilmeny-tóig. A további események, miszerint a novgorodi fejedelemség 862-ben varég (varjág) normann uralkodó családból hív be hercegeket az északi fejedelemségek egyesítésére. E tény politikailag eléggé vitatott fejleménye történelmüknek. A vitákra az ad hangsúlyt, miszerint Nyesztor a varégokat is ruszoknak nevezi. A vita akörül folyt, hogy a varégok és a ruszok vajon azonos eredetűek-e? A varég kereskedők hajózásra használták a Dnyeper folyót egészen Bizáncig. Ismerték a rusz területeket.

A Skandináviából behívott Rurik testvérek csapataikkal együtt Novgorodra érkeznek, ahol Rurik (862-876) lesz a fejedelem. Dinasztiája majd ezer évig uralkodik Oroszországban. Örököse Oleg fejedelem (879-912) három évvel a dinasztia alapító halála után 882-ben hadjáratot indít a déli körzetek hatalmának a megszerzéséért. Csellel elfoglalja Kijevet, áthelyezve székhelyét az orosz városok anyjának nevezett helységbe. A rusz fogalom ettől az időponttól válik meghatározó orosz népnévvé. Az Őskrónika tudósít arról is, hogy Oleg és harcosai 911-ben orosz szokás szerint, vagyis pogány módon: „fegyverükre és istenükre, Perunra és a nyájak istenére Voloszra” esküt tettek a bizánci császár előtt a szövetségükre. További hódító háborúkat is indít, melyet utódai folytatnak. Igor (912-945), Olga (945-969), Szvjatoszlav (969-978) a fejedelemség várományosa 965-ben elfoglalja Kazáriát, legfontosabb városaikat Itilt és Sarkelt (Fehér-torony) leromboltatva. A kazárok által befogadott zsidó kereskedő nép szétrajzik az orosz honban, eljutva egészen a svéd királyi családig. Az isteneik ebben a korban még az ősi istenek, ahol fordított szórendben: Perun = Köristen-égi-apa, míg a Volosz = Baal-termékenységi-isten (a V az U-ból keletkezett; a B és a P ikerhangok, nyelvjárásonként felcserélhetőek) a Rosz-föld isteneikként. Megjegyezve, hogy a görögök Apollón népénél a hasonló képzésű Pán volt a pásztorok istene.

Utóda Nagy Vlagyimir (978-1015) folytatva a hódításokat, 985-ben a Volga és a Káma körzetében élő Bolgár őshazát támadja. Vlagyimir az Őskrónika szerint egyik kiemelkedő uralkodója az orosz nemzetnek. A középkor hősének, Vörös Napocskának nevezik, a történelembe Nagy Vlagyimirként vonul be. Valószínűleg azért, mert 989-ben megkeresztelkedik Bizánc császára előtt, felgyorsul az ortodox kereszténység térítése az orosz nép körében, mely az uralkodása végére be is fejeződik. Vlagyimir 992-ben a Kárpátok keleti lejtőin élő kis törzs, a fehér Horvátok ellen támad. Kitör a több mint harminc évig tartó orosz-lengyel háború, váltakozó sikerekkel. A 981-ben elvesztett területeket, a vörös orosz városokat visszaszerzi, melyek a nyugati háborúk kiindulópontjai voltak.

Utóda Bölcs Jaroszlav (1019-1054), a külső és belső háborúk során 1030-ban a Finn törzseket hódoltatja, majd 1034-ben szétveri a besenyőket délen. 1061-ben viszont egy új ellenség nyomul be Rusz területére a polovec kunok személyében. A történetet Vlagyimir Monomah (1113-1125) fejedelemmel és fia Msztyiszlav (1125-1132) hét éves uralkodásával zárom, akiknek a Kijevi Rusz virágkora köszönhető, egyben az állam legnagyobb kiterjedését megvalósítva. Monomah bizánci rokonságából következően, uralkodói intelmeiben a nagyorosz állameszme megalkotóját tisztelik személyében. Kijev a következő száz évben a súlyos testvérháborúk során meggyengül, következtében az orosz nép 1223-1452-ig a tatárok fennhatósága alá kerül. A közel kétszázötven éves tatár iga alatt alakul ki az egységes és egynyelvű orosz nép, hogy felszabadulva létrehozzák az Orosz Birodalom újkori államait.

Az orosz eredettörténethez megfejtéséhez nélkülözhetetlen történelmi eseményeken keresztüljutva, hozzákezdhetünk az orosz nép származásának a feltárásához. Első megállapításunk lehet, hogy tényleg kevés használható bizonyíték maradt az ókori történetükről. Nem panaszként mondom, mert arra pont elégséges, hogy tudományos alapossággal elvégezhető legyen a felderítő munkánk. Az elemzésben az idősorrendet igyekszem követni.

Nyesztor az Őskrónikában a Vízözöntől kezdi elbeszélését. Valószínűen a keresztény vallásból merítette gondolatait, de nem minden tudományos ismeret nélkül. Az előző általános részben a szláv eredettörténetet én is onnan indítottam azzal, hogy a kedvező klímaváltozás következménye az emberi hordák szétvándorlása, eljutva a Kelet-európai-síkságra is. Majd a visszaáramló népvándorlási folyamatok eredménye lesz a mai világunk és a szláv nép kialakulása. Talán Nyesztor még tudta, hogy a szláv jelleget hordozó törzsek nem ősnépe a Kelet-európai-síkságnak, hanem odavándorló (szarmata) nemzetségek és az általuk meghódított ősnépek keveredéséből jönnek létre a későbbi szláv törzsek és belőlük a nemzet. De szarmatákról nem tesz említést. Valószínűleg nem ismerve ezt a római fogalmat, helyette az egymástól is elkülönülő ószláv törzseket nevezi meg.

Másik fontos adata, hogy a Kijevi Fejedelemséget megalapozó törzseket két részre osztja. A Dnyeper mentén északra és keletre elterülő erdős területeken laktak a nomád jellegű, már legalább ezer éve az őslakókkal összeolvadó és szláv jelleget öltő törzsek. A nomád jellegüket részletesen jellemzi: „közülük egyesek állati módon éltek, megőrizve a nemzetségi szervezetüket, a vérbosszút, a matriarchátus maradványait, a házassági korlátozások hiányát, a nőrablást stb. Ezek az életformák a letelepült ősnép és a vándorló nomád életforma keveredésére jellegzetes. A matriarchális maradványok az úrnépek sajátsága, a szoros nemzetségi szervezet a patriarchális nomádok fő jellemzői. E népek pontosan ott találhatóak az 50-60. szélességi fokok között, az i.e. 612-őt követően Asszíriából kimenekült szarmatáknál leírt élőhelyeken.

Tőlük délebbre a Dnyeper középső folyása mentén a sztyeppi jellegű területeken éltek a másik törzsszövetség a poljánok népe. Őket „okos embereknek” írja, kiemelte, hogy náluk már megszilárdult a patriarchális monogám család, eltűnt a vérbosszú hagyománya ezért „tiszta és csendes erkölccsel tündökölnek”, összefoglalva jó embereknek is nevezhetőek. Hogy pontosan értsük az ókori társadalmi változások folyamatát, pontosítani kell a matriarchális és a patriarchális fogalmak tartalmát.

Az emberi társadalmak hatalmi viszonyaiban hat fejlődési szakaszt különítettünk el. Most tekintsük át, hogy e szakaszokban hogyan változik a nemek szerinti hatalmi felépülés. Matriarchális, vagyis anyajogú felépülésű az ősi horda és a nemzetségi társadalmak. Patriarchális pedig az ókortól a fejedelemség, királyság és a császárság. Elsőként vizsgálva évmilliók óta, vagyis a kezdetektől az emberi csoportokban (hordákban) kizárólag csak az anyajogú vagy matriarchális emberi viszonyok jöhettek létre. Ez a természet rendje, alóla az ember sem lehet kivétel. Történelmi korokban jellemezve ez az időszak a teljes paleolitikum (kőkorszak), együtt a mezolit és neolit (átmeneti és új) kőkorszakokkal. Másként fogalmazva a kőkorszak ősközösségében az ősi hordákra, míg az átmeneti kőkorszakokban a fokozatosan felszaporodó emberiség nemzetségeire, vagyis vérrokonsági alapon a domináns anya leszármazott leányainak és gyermekeinek csoportjaira vonatkozó létforma. A horda majd a nemzetség élén egy idősebb nő, a csoport ős vagy nagyanyja állt, az ómama. Nevezhetjük úgy is, hogy egy „matróna”, mely szintén úrnyelvi képződésű szavunk. Etimológiájában a mat = földanya, az igazság ősanyja + ró = köristen + na = anya; együtt: matróna = napisten ősanyja jelentését hordozza magában.

Az élőhelyeiken és környezetében, egy nagy territóriumon belül éltek a rokon hordák. Felszaporodva százas nagyságrend körül válnak nemzetségekké. Mindkét formában egy matróna vezényelte a később már nagycsaládnak is nevezett csoport életszükségleteinek az előteremtését. A nemzetségekben kialakuló munkamegosztás okán a védelmi és más férfias tevékenységeket, szerepeket már a vezérhím, de még nem nemzetségfőként szervezte és irányította. Nem részletezve, a hordák társadalmában a hímnemű utódokat a beltenyésztés elkerülése okán, felnövekedésükkel kizárták a csoportból, hogy egy új hordát hozhassanak létre. Az átmeneti korszak munkatársadalmainak kialakulásával és a nemzetségekké növekedés során teremtődtek meg a feltételek arra, hogy a hímegyedek ott maradhassanak a csoport védelme és a munkavégzés érdekében. De addigra meg kellett alkotni az ősvallásnak a házasság intézményét.

Az emberiség további felszaporodásával, elsősorban a háborúk történelmi korának kialakulásával jön el az a történelmi szükségszerűség, hogy megjelenik a patriarchális társadalmi forma, Maga a folyamat a rokon nemzetségek törzsekbe szerveződésével kezdődik el. Ez az időszak már az ókorban (réz-, bronz és vaskorok) elkezdődő, vagyis az utóbbi mintegy ötezer évnek a történése. Az azonos térség egyre több rokon nemzetségének a törzsi szövetségbe rendezése már túlhaladja a matrónák feladatkörét, és a territórium összes nemzetsége akaratából egy vezérhím kerül a törzsi szervezet élére. A történelmi fejlődés során elsőként létrehozva a társadalom egy egészen új hatalmi formáját, magát a patriarchátust (apajogú társadalom) a fejedelmi címmel együtt. Egy emberi társadalom csak akkor működőképes, ha a nemi viszonyai rendezettek. Az ókori úrnépi társadalmak ezt a kérdést a már említett házassági jogrendszer megalkotásával rendezik. Csak ezzel az intézménnyel lehet nagy létszámú emberi populációt társadalomként egybetartani. További patriarchális társadalmak, a negyedik fokozatként az egyesített rokon fejedelemségek törzsszövetségeivel a királyságok létrejötte, király (fáraó) vezetésével. Az ötödik fokozatban már a szomszédos királyságok egyesülnek a rokon nemzetségektől is független alattvalók császárságában (birodalmában), ahol a császár és névszármazékaik: szultánok, cárok, kánok, kagánok egyeduralkodói uralkodnak.

A patriarchátus, mint társadalmi forma is két fő fejlődési útra osztható. Az egyik mely az úrnépekre volt jellemző, az anyatiszteletű apajogú társadalmi formát alakította ki. Még a vallásuk is az ősanya tiszteletéből épült fel a Szűz Mária mitológiában. Ők az őskeresztények. A másik forma viszont a közvetlen apajogú társadalom, ahol a nő – aki ráadásul a társadalom legfőbb fenntartója – elnyomatása is érvényesült. Ők a hódító katonai jellegű társadalmak, a szemiták világhódító eszméjéből államvallássá kifejlődött pogány hitvilág követői. Közelebbről az akkád, asszír, latin, zsidó, perzsa, arab, török fejlődés eredményeként létrejövő legújabb egyistenhivő világvallások követői. Természetesen az átmenetek szabadságával.

Milyen következtetések vonhatóak le a fentiekből? Az ősközösségi társadalmakban a természeti törvények szerint nem létezhetett, ezért soha ki sem alakult a patriarchális életforma. Az eddig tanított társadalmi felfogásunk alapjaiban hibás. Példaként, még az oroszlánok vezérhímje is a nőstények leánycsapatának a kiszolgálója. A mintegy ötezer éve kialakuló patriarchális társadalmi formák után, feltételezve, hogy a jövőben a katonai fenyegetés elhal, a fejlődés hatodik szakaszában, a természeti világtársadalomban törvényszerűen visszaalakul matriarchátussá az emberi világ. Természetesen, ha időközben a katonai erőforrás-felélés nem teszi visszafordíthatatlanná az ökológiai katasztrófa előidézésével ennek a lehetőségét. Gondoljon mindenki napjainkban a nők erősödő feminista mozgalmaira, a jelenség nagyon is élő.

Visszatérve az óorosz nép eredettörténetéhez, már pontosan értelmezhetjük Nyesztor szavait. A Kijevtől északabbra lakó drevljánok, radimicsok, vjaticsok kapcsán már a leírt esemény előtt ezer éve együtt élő, vagyis az ősi úrnépek meghódításával kialakult szláv jellegű törzsekről ír. Maguk a névalakok is már szláv jellegűek. Az eltelt ezer év során (i.e. 500-tól i.u. 500-ig) még mindig őrizték az elnyomatásban élő ősnépek a hitvilágukat, amelyet az elnyomó szarmaták minden eszközzel próbáltak megváltoztatni. Az eredménye a leírt életforma kialakulása. Azért nem ír egységes népről, csak a törzseikről, mert az eltérő törzsi keveredések okán a szlávvá fejlődő nép sem volt egységes, ezért még nem alakulhatott ki a rájuk jellemző későbbi rusz népnevük.

A füves sztyeppen lakó törzsek összefoglaló neve az azonos származásuk okán már polján közös néveredettel íródott. E népekről Nyesztor patriarchális jellemzése a fentiek szerint, apajogú házasságra épülő, de szigorúan anyatiszteletű törzseket takar. A leírás időpontjában már az emberi csoportok nemzetségek szövetségeként, törzsekbe szerveződtek és általában férfi fejedelmek irányították őket. A vezér a hatalma fenntartását a katonai kíséretére alapozta, vagyis társadalmi rendet tartott fenn a népénél. A belső rend alapja a rendezett nemi életforma fenntartása, a házasság intézményének biztonsága. Az okos vagy jó emberek fogalma magában a polján népnevükben is megjelenik. Nézzük az etimológiáját: pol = Apollón isten aláhúzott szórésze, jelentésével a lengyelek polják népnevénél már találkoztunk, napisten népét, sokaságát jelentve + j = jaó-ból jó, vagyis a magyar nyelv jó szava + an = a-nép szó rövidítése; ősi formában leírva apó-él-jó-népe, összeolvasva: polján = napisten-jó-népefogalmat hangzósítja felénk, vagyis az égi útján lován végiglovagló (férfi) napisten mitológia képéből.

Az Apollón isten népéről már tudjuk, hogy a görögöktől a magyarokon át a lengyelekig mindenhol államalkotó nemzetségként vesznek részt országaikban. Most még kiderült, hogy a Kárpátok keleti oldalán egészen a Balti-tengerig szintén államalkotó úrnépként jelennek meg az orosz történelemben. Tudjuk róluk, hogy az itteni hazájuk a Dnyeperbe folyó Rosz-folyó medencéje körül található. Ha ők nevezték el a folyót és a néveredete megfejthető, az egész kijevi óorosz nép népnevéhez is elvezethet bennünket. A megfejtése: Ro = Ro, a köröket rovó rövidítéseként, vagyis a napisten egy ősibb köristen kifejezéssel + sz = ős-zent már ismert megfejtése, egyszerűen szent; összeolvasva: Rosz-folyó = Köristen-szent-folyója. A folyót biztosan az úrnépek nevezték el az ősnyelvük szabályai szerint, de még két bizonytalanságot meg kell oldanunk.

Az összehasonlító nyelvvizsgálatból érzékelhető, hogy a Rosz-folyó névnek köze lehet az orosz népnév kialakulásához. Az ősnyelvből még pontosan fennmaradt az „o” hang jelentése, esetünkben az o = ódon, régi, ősi értelmében. Ha összeolvassuk az o + rosz szórészeket, akkor máris megkapjuk a keresett népnevünket: orosz = ősi-köristen-szent-népe, vagyis a napisten népe jelentéséhez elérkezve. Ha az óorosz fogalomra tekintünk, akkor az újabb ó hanggal a már leírt szabály szerint fokozzuk az első hang jelentését, és a következő megoldást kapjuk: óorosz = legősibb-köristen-szent-népe, másként a nagy-napisten-népe. Ha megelégednénk ezzel a megoldással, már megkaptuk volna a helyes eredményt, vagyis az orosz népnév az ősi poljánok szállásterületének földrajzi nevéből származik. A bizonyításban fontos, hogy nem szláv néveredetről van megfejtésünk, hanem továbbra is az úrnépi nyelvképzés bizonyítékáról.

A másik bizonytalanságot az okozza, hogy az első óorosz nagyhatalom a Kijevi Oroszország területéről terjed el a későbbi rusz népnév is. Ha egyszerűen tekintünk a kérdésre, akkor a rosz és a rusz magánhangzó váltására foghatjuk a megoldást. Az úrnyelvi gyakorlatban mindennaposak a szavak rövidítése és hatására a magánhangzó mély és magas illeszkedései. Például: tó, de tavon. Ezen elmélettel az orosz hangalak ruszra változik. Ez a megoldás az egyszerűségénél fogva gyanús, ráadásul mindkét magánhangzó mély fekvésű. Az egykori ősi tudás által kódolt titok megfejtése, a megoldás nyelvének ismeretében a továbbiakban már rém egyszerűnek fog tűnni. Ha a szóhasználatban felvetődik a gyanú, hogy a vizsgált hangalak egyszerűsödés vagy rövidítés hatására keletkezett, akkor meg kell próbálni beilleszteni a szóhasználatban kiesett betűket. A rusz népnév eredetvizsgálatában, ha kiegészítjük az „o vagy ó” magánhangzóval, akkor az ó + rusz = órusz hangalakhoz jutunk. Következő lépés már adja magát, a magyar nyelv néma „h” hangtörvénye szerint csak az Orosz = Hórusz sólyomisten hangalakja lehet a jó megoldás.

A Hórusz sólyomistenről a horvát népnév elemzésekor írtam. Mindazon népek önazonosságát jelenítik meg, akik valamikor az Egyiptomi Birodalom hunmagyar népelemeként fejlődtek ki, és bármely okból kiáradtak a nílusi őshazájukból. Minden a turul, és birodalmi sas címerek a Hórusz mitológiára vezethetőek vissza. A szétvándorlás évezredei alatt eljutottak a Dnyeperbe ömlő Rosz-folyó medencéjébe, ahol megalakították a polján törzsszövetségüket. Továbbiakban keveredve a térségbe érkező más nemzetségekkel, elsőként létrehozzák a 6. században a kijevi óoroszok fejedelemségét. A lakói az ötszázas években még nem szlávok, hanem jelentős többségében lévő úrnépi hunmagyar nemzetségekből állt. Leírhatom, hogy a Római Birodalomhoz hasonlóan a Kijevi Oroszország állama szintén úrnépi alkotás, mely a következő mintegy ezer év alatt válik rusz vagyis ukrán illetve orosz szláv nemzetté.

Az orosz nép eredetének a megfejtése első olvasatban, valószínűleg szintén nem fog osztatlan sikert aratni. A kétkedők meggyőzése érdekében további bizonyítékok felmutatására lesz szükségünk. Nyesztor leírja Kijev alapítását. Vele kapcsolatban említ egy ant vezért, Kijt. A nevek etimológiája: an = an(ya) háza, a napisten lakhelyének népe + t = teremtő (isten); összeolvasva fordított szórendben: ant nép = ősanya-teremtő-napistenfia-népe, igen szemléletes szórövidítéssel állunk szemben. A teremtésmítosz szerint az ősanya szülte a napistent, ezért a lakóhely viszonylatában az „an” szórész a napisten háza, települése és népe vonatkozásában gyakori fogalom. Több ősi város neve Ani, Anu, de a legszemléltetőbb példaként Ankara török főváros néveredetében maradt fenn. Jelentése: Ankara = Ősanya-napországa, ahol a napisten uralkodik. A török nép eredeténél leírtakhoz egy újabb fontos adalék.

Tehát, 550-ben még az ant nép nem volt szláv. A Kij vezér néveredete is mindezt megerősíti. Elemzése: K = ka, kő, ami országmegtartó (határkő) összefüggésű + i = égi + j = jó, amiről már tudjuk, hogy a jó napistent hangzósítja meg; összeolvasva: Kij = Ország-égi-jó-fejedelme, az égből jövő értelemben. Tudjuk, hogy Hórusz is égből jött istenfi, aki az élők földi urává lesz, miként a Rosz-folyónévnél írtam. Kij fejedelem visszatérve a bizánci szolgálatból a polján fejedelemségbe, megalapítja Kujab, a későbbi Kijev városát. Elsőként a régebbi nevet elemzem: Ku = ka-úr, ország úr + ja = jó + b = teremtő apa (szalonképesebb fogalomban), fejedelem; összeolvasva: Kujab = Országjó-teremtő-fejedelem-lakhelye. A újabb névváltozat már a latin-szláv behatás eredménye, a szóvégi „v” hang az ősnyelvben még az „u” változataként szerepelhetett: Kujab› Kujau› Kijev, ahol a két utolsó betű: e = égi + v = úr-vár(os); összeolvasva: Kijev = Ország-jó-égbőleredő-fejedelmének-városa, egy újabb szemléletes úrnyelvi rövidítés kifejezéseként.

Néhány adalékként még annyit kell leírnom, hogy a Kijev környéki ant törzsek már az 50. szélességi foka alatt a szkíta népek érdekövezetébe tartozó területek lakói. Az időszámításunk kezdetén, pontosan a tévesen délszlávok őseinek leírt szklavini népek óhazájában. A szkíták hatalmának éppen a szarmaták általi meggyengülésével vált lehetővé, hogy alán és gót törzsek a polján területekre is behatoljanak. Ezt a behatolást számolják fel a hunok a 350. évek körül. Száz év múlva Attila hunjai Közép-Európából visszahúzódva, a Don és a Kubán medencéjében a Fekete-tenger térségében alakítják meg a 4-5. században fennálló Hunok-országát, mely végül beolvadva a Kazár Birodalomba, adja a kazárok egyik alapnépességét.

A hunok és a kazárok nyugati oldalán, lényegében az Azovi-tengernél található Meotisz környékéről a Dnyeper melléki Levédián át, és a Dnyeszter környéki Etelközben egészen az Al-Dunáig, a Kijev város alapítása körüli időkben színtiszta úrnépi őshazáról írnak a történelmi források, amint előzőleg etimológiailag én is bizonyítottam. A később innen kiinduló magyar (honfoglaló) törzsek e szálláshelyeikre, a Parthus Birodalom 226. évi bukást követően a szemita perzsa, majd az arab hódítások elől a Kaukázus déli oldaláról költöznek át. Itt a polján és szkíta rokonaik közé betelepülve erősödnek meg, hogy előbb avarként 560 táján pont Kijev alapítása körüli években, közben bolgárként és végül magyarként 895-ben bevonuljanak a Kárpát-medencébe. Akkor kik is laktak Kijev környékén a Nyesztor által leírt 550. év körül? Már nem is kell megválaszolnom a kérdést, az olvasó már pontosan tudja. Lenne miről kutatni az MTA Történeti Kutatóintézetében! Ha pontosan megvizsgálnák, hogy a kijevi Magyar hegy (fényhegy) és a többi nyelvemlék hogyan keletkezhetett, bizonyíthatnák soraimat.

Az előbbi kérdés sugalmazott másik fele az igen izgalmas kérdése az orosz történelemnek: akkor kik is maradtak az elvonuló népvándorlók után Kijev térségében? Bizony, azok az úrnépi törzsek, akik majd orosszá válva alapoznak meg egy új birodalom kialakulását. Ki kell mondanunk, hogy az Orosz Birodalom ugyanúgy, ahogy a Római Birodalomnál írtam, úrnépi alkotás, ha úgy tetszik ősmagyar népi képződmény. Hogy a végén mégis szláv, vagyis Orosz Birodalommá válik, annak köszönhető, hogy a betelepülő szarmaták és a varég uralkodóházak összeolvadásából keletkező szláv hatalom, képessé válik átvenni az egész ország feletti uralkodó osztály szerepét. Az úrnépek és a szláv népek összeolvadásával képződik a „RUSZ” nép, és a lassan egybeolvadó kultúrájuk és nyelvük átalakul szláv nyelvű társadalommá, megalapozva a későbbi Orosz Birodalom, vagy Oroszország alapjait. Nem véletlenül írhatták le egyes orosz történészek, hogy az Orosz Birodalom a római másolata. Volt kiktől tanuljanak. Pontosan úgy jőve létre, ahogy a római, csakhogy ott nem szláv, hanem a testvéri latinok uralkodó hatalma által.

Megállapítva, hogy a Hórusz tisztelő úrnépi poljánok egy Kij vezére alapítja Kijev városát. Leírva, hogy e térség lakói a tárgyalt időszakban már meghaladták az ősi matriarchátus rendjét, vagyis letelepült gazdálkodást folytató, patriarchális fejedelemség alatt összefogott azonos nemzetségek nagy úrnépi csoportját alkotják. Tőlük északkeletre helyezkedtek el a példaként felsorolt, már egybeolvadt úrnép × szarmata = szláv jellegű törzseik, egészen a finn népekig. A kijevi óoroszok kiterjesztik a hatalmukat a környezetükben élő szláv jellegű törzsekre. Hatására a népkeveredés további folyamata spontán zajlik egészen 862-ig. Az Őskrónika szerint ekkor az északi ruszok a novgorodi föld lakói elhatározzák, hogy a soknemzetségű törzseik összefogása érdekében a Skandináv lakhelyű normannokhoz fordulnak: „Jertek, uralkodjatok rajtunk”. Három herceg származású varég testvér a katonai kíséretével bevonulnak Novgorodba. A legidősebb Rurik, Novgorod fejedelme lesz, megalapítva a Rurik-dinasztiát, mely majd ezer évig uralkodik Oroszországban. Részfejedelemséget szerez a két testvér Szineusz és Truvor is. A krónika szerint Rurik kíséretének egy tagja, Aszkold pedig Kijev fejedelme lesz.

A normann-varég hatalom felépülése és Rurik 879. évi halála után, örököse Oleg hadjáratot indít déli irányban. 882-ben csellel megölik Aszkold és Dirt kijevi kormányzókat és bevonulva Kijevbe – az orosz városok anyjának elnevezve – kezdte meg az uralkodását a most már Novgoroddal egyesített Kijevi Rusz fölött. Az orosz történészek fő kérdése, hogy honnan ered a „rusz” kifejezés. Az egyik oldal azt képviseli, hogy a normann varégok szláv-rusz eredetéből származik, a normann ellenesek pedig elvetik a varég és a rusz azonosságot. A továbbiakban nekem azt a fenti állításomat kell bizonyítanom, hogy a sem a normannoktól, sem a szlávoktól nem származhat a rusz népnév, hanem az ősmagyar úrnépek ősnyelvi termékeként keletkezett a Rurik dinasztia előtti időszakában. Egész pontosan, a Hórusz sólyomistent imádó ősnép névrövidítési gyakorlata eredményezi a rusz népnevet, de akkor még nem a szláv, hanem eredetileg az ősnép összefoglaló neveként. Tehát, az óorosz kijevi nép polján törzsei és az ugor népek testvérnépi kifejezésére alkotják meg a fogalmat, és majd a Rurik dinasztia kijevi uralkodása kezdetén terjedt el az egyesített ország sok-sok eltérő nemzetségű népeinek az összefoglaló neveként. Legrövidebb formájában az ugor népek névképzésében maradt fenn. Bővítve a kört, magában az úrnép kifejezésében, vagy megfordítva a megállapítást, a Hórusz istennévben is a napisten-úr mitológiából a Rá-úr rövidítéseként került alkalmazásra a hangcsoport. Az előbbiekből adódik, hogy maga Rurik is úrnépi Hórusz eredetű uralkodócsaládból származik, ők is csak később szlávosodnak el.

A további vizsgálódásaimat Nyesztor ide vonatkozó leírásához kapcsolom: „A szláv nép és az orosz nép egy, hiszen a varégok nevezték őket rusznak, korábban szlávok voltak.” Ha a megfogalmazást helyesen fordították magyarra, akkor csak követnünk kell Nyesztor szavait. Amikor e mű készült (1113-ban) a szláv és az orosz népek már (majdnem) egy nép voltak. A szlávokon értsük a szarmata × ősnépek egybeolvadt erdőlakó nomád szlávjait, míg az oroszokon a poljánok úrnépi letelepült és eddigre már szlávosodó sztyeppei törzseit egészen a finnekig. A régi varégok azért nevezhették el őket ruszoknak, mert ők ismerték az óoroszok néprajzát, és tudták, hogy szinte minden úrtörzs délről, a nagy Hórusz vallás követőiből különböző utakon jutottak a nagy orosz térségbe. E hatalmas olvasztótégelyben csak úgy lehetett egységet teremteni, ha megtalálják azt a közös nevezőt, amit minden törzs elfogad. És Oleg fejedelem, aki egyesítette a kijevi Oroszországot, jó érzékkel választotta az egységesülő birodalom népi megnevezésére a rusz fogalmát. Nyesztor harmadik mondatrészéből megérthető, hogy a domináns szarmata törzsekből már kialakult szlávok: alánok, roxolánok, yazigok és a már említett krivicsek, radimicsok, vjaticsok és más szlávvá váló törzsek „korábban már szlávok voltak”, ugyanis a megelőző ezer év során már jelentős létszámát alkották a nagy Orosz-alföldnek. A szlávvá vált nemzetségek között még jelentős és érintetlen úrnépi törzsek majd csak a Rurik-dinasztia tevékenységének újabb ezer évében olvadnak be a nagy rusz néptengerbe.

Röviden tekintsük át az orosz földön megtalálható nem szláv népeket. A polján törzsek nem csak a Rosz-folyó medencéjében, hanem a Dnyeszter nyugati oldalán az egész Polock-Minszki Fejedelemség területén a 13. században még ők a népesség legfőbb alkotó része. A folyamatban végleg elszlávosodott nemzetségeik alkották meg az ősi fehérmagyarokból a napjainkra fehérorosszá váló Belorusszia államát. Továbbá nyugatabbra ők alkotják a Lengyelország régi nevét adó poljákok népességét. Oroszország északi oldalát a finnugor törzsek lakják. Feltételezve, hogy ők sem ott teremtek meg, az oda vándorlásuk csak a Kelet-európai-síkságon keresztül történhetett. Ennek egyenes következménye, hogy a novgorodi oroszok ősnépei finnugor törzsek voltak. Az is teljesen egyértelmű, hogy az 50-60. szélességi fokok közé behatoló szarmata törzsek kétezer-ötszáz éve a finnugor népek közé települtek be. Egy részüket hódoltatva velük keveredve alakítják ki a szláv nemzetségeket. Az ellenálló finnugorokat észak felé nyomják, egyik részükből alakul meg Finnország és Skandinávia országai. A keletebbre lévők lassan beolvadnak az orosz államba, mint a karélok, csúdok, komik, cseremiszek, permiek, mordvinok stb.

Az elméleti magyarázat után további bizonyítékokkal kell alátámasztani feltevésemet. Kezdjük a normann varég – viking néveredettel. A normann nép és területnévről egyből látszik, hogy ők is egy népösszeolvadás származékaik. Elemeiben: nor = nap-úr aláhúzott úrnyelvi betűiből rövidült magánhangzó váltáson átesve + mann = ember, immár a germán nyelvi jellegből keletkezve; összeolvasva:normann = nap-úr-emberei jelentést hordozva magában. A úrnépi eredetet jól jellemzi a legnyugatibb országnév képzése, amely magyar nyelven Norvégia = Nap-úr-végenépi jelentést hangzósítja meg. A nap úr vége magyar nyelven pontosan azt jelenti, amit a hangalakja leír számunkra. Mégpedig, hogy a nap hatalma, vagyis fény és hő sugárzása már fokozatosan elgyengül, véget ér az ország északi fekvés okán A norvég törzseket eléri a germán behatolás, meghódítva őket jelenik meg a normann immár összeolvadt új nemzetségnév. A norvég nemzetségeket a finn népek egy ágának tekinthetjük, mely a finn-úr kifejezésből rövidült le, alkalmazkodva a nap-úr = n-úr = nor rövidítéshez. Maga a finn népnév jelentése fordított szórendben: finn = nagy-napisten-fiai.

A normann név elmondja nekünk, hogy a nagy asszír népvándorlás törzsei között előőrsként a soknemzetségű szarmaták germánokká váló törzsei haladtak. Kijutva a Balti-tenger partjaira, egy részükből a gót népág, a másik részükből a tengermelléki germán törzsek alakultak ki, mindenhol összeolvadva az általuk elfoglalt úrnépek ősi nemzeteivel. Hasonló módon átkeltek a Balti-tengeren megtelepedve a Skandináv félsziget délebbi részein. Egyesülve az ősi skandinávokkal jön létre a Gotland sziget központtal egy új, igen harcias nemzetség, a később vikingnek nevezett törzsek. A kalandozásuk sokkal ismertebb, mint a magyar törzsek kalandozásai. Nyugat-Európa rettegett ellenségei. Megjelennek a Földközi-tengeren. A történetünk szempontjából fontos az észak-déli kereskedelmi útvonaluk, a Novgorod—Dnyeper—Fekete-tenger vonalában hajózó varég kereskedők népe.

A történetből jól látszik, hogy a vikingek sem voltak egységes törzsek. A kelet felé forduló ága az ősibb varjág formából képződött varégok népét alkották. E népnevek megfejtése a középkori eredete okán, az ősnyelv szabályaival már elég nehéz feladat. A középkori eredetű nyelvekben az ősnyelvtől eltérő szabályai okán egész más jelentést is hordozhat számunkra a hangalakja. Két dolog azért a segítségünkre lehet. Elsőként az, hogy az emberiség minden nyelve az ősnyelvből képződött, ezért az alapszabálya mindegyikben érvényesül. A hangok és betűk jelentés hordozása hasonló az ősnyelvhez, csak a szavak eltérő hangrendjéből következik a jelentés megváltozása. A másik dologban az ősnép nyelvében az ősi rövid szavak gyakorlatában sokszor előfordul a hangalak megfordítása, és így akár más kifejezést vagy valamilyen nyomatékos jelzést lehet közvetíteni.

Az előbbi bekezdésekben már megemlítettem a germánok népét. Az Őskrónika szerint normann uralkodó hercegi családot hívtak be Novgorodba fejedelemnek. A hercegi származás már a germán jelleg felé viszi a néveredetet, ugyanis Németországra volt jellemző a hercegségek kialakulása. A germán mann szórész eredetéről pedig leírható, hogy az egyiptomi mén termékenységi vallásból eredő fogalom. Vagyis a germánok ősei még úrnépekként áradtak ki Mezopotámiába, ahol az asszír behatásra váltak az úrnépek ellenségévé. Folytatva elemezzük a varég származás eredetét. Az ősibb varjág kifejezés még egyértelmű úrnyelvi eredetet mutat, ahol: varjág = uarjág, de a latin írásból eredően (v és b mássalhangzók felcserélhetőek) barjág is lehet, ami teremtő-napisten-jó-ága jelentést mutat. A varég szó már a hajózó, kereskedő varjágok neve a teremtő-nagy-napisten(Ré)-népe jelentésre fokozódik. A viking változat a legújabb névforma, a nyugati angol behatás nyelvi terméke, a king = király, együtt a teremtő-égi-királyi-nép fogalom szerint. Csak egy kicsit kell nyelvészkedni, szinte mindig a Hórusz = király megfogalmazáshoz jutunk el.

Ha már jól ismerjük az ősnyelv gyakorlatát, akkor nem túl nehéz az alábbi magyarázat megértése. A finnekről tudjuk, hogy déli irányból, valószínűleg a Földközi-tenger mellékéről vonultak északi hazájuk felé. Fel kell tételeznünk, hogy kihasználva a folyók melléki területeket, lényegében hajón, csónakokon kereskedés céljából haladtak akár a Dnyeszter-folyón is felfelé. Ha az útvonalat egybevetjük, akkor a Földközi-tenger keleti medencéjében találunk egy híres kereskedőnépet, akik az ókor legjobb hajósai is voltak. Ráadásul még a finnek neve is hasonló hozzájuk. Ők a Fönícia lakói a fennek népe. Róluk tudjuk, hogy a második Asszír Birodalom idején i.e. 1200 körül vesztik el függetlenségüket, és minden irányba szétvándorolva terjednek el, egyik híres alapított városuk Karthágó ismert a római történelemből. De ide csatlakoztatható az i.e. 1000 körül a cimmerek vagy kimmerek nagy Dnyeper melléki hazájuk eredete is, kapcsolódva a polján eredethez.

Folytatva történetüket, egyes népágai akár már évezredekkel előbb is elindulhattak felderítő utakra, eljutva az Ilmeny-tavon keresztül a Balti-tengerig. Maga a tó elnevezése is ősi úrnépi fogalom: Ilmeny = Él-mennyei-tó. Ezen az észak-déli fő közlekedési úton már évezredek óta folyt kereskedés, és nemzetrészek letelepedése. Ebbe a sorba illik a finn, norvég és talán a lapp népek felköltözése az északi vidékekre. A Balti tenger mellékére vándorolt észt, lett, litván népekről, akik valószínűleg a cimmerek leszármazottaiként települtek oda, létrehozva az észt = esti-honi, úrnépekként a lenyugvó nap szerint nyugati fekvésű országait, történetüket részletesebben nem elemezem. Megemlítve, hogy a litván vidéken is találunk egy Rosz-mellékfolyót, de Moszkva közelében egy Ugra-folyócskát is.

Fönícia fenni népeinek úrnépi eredetéről néhány adat. A belőlük leszármaztatható finnek azért sem olvadtak be a szláv nemzetbe, mert ők évezredek óta a szabad világ népei. A föníciaiak is híresek voltak szabadságvágyukról, mely a hajózó népek legfőbb tulajdonsága. Mellette megalkotják a mai ÁBC, vagyis a latin írás alapjait. Továbbá ők alkották a nevükben is megjelenő nip = nap úrnyelvi szavát, ellentétesen a szemita sun vagy Sonne = nap fogalmával. Isteneik közül említem az El = élő isten, Baál = Bál, bel, bél termékenységi istenség és felesége Anat = Teremtő-ősanya, a nip = napisten anyja, átvitt értelemben a háza, városa, országa, már mindegyikkel találkoztunk. Megfogalmazva a népnév eredetét: Fönícia = Fiai-ősi-nap-családjának, de a Fő-napisten-családjának-ária megfogalmazás is ugyanazt jelentve, bátran kijelenthetem, hogy egy híres nép kevésbé ismert történelmi titkait megfejtve, igen közel jutottunk az orosz nép történetének valóságához. Ha csak az előbbi szavak, mint az él, bál, Balaton, Béla, anya, nap szavak azonos hangalakú magyar előfordulásaira tekintünk, akkor a föníciaiak magyar vonatkozású testvérnépi kapcsolata is bizonyított, valószínűleg a pun = vörös eredetükből képzett Pannónián keresztül.

Ha most az előző adatainkat behelyettesítjük az orosz történelembe, megérthetjük Nyesztor legvitatottabb szavait: „862-ben megszabadulván a tőlük adót szedő varégoktól, összevesztek egymással, harcra keltek egymás ellen. S ekkor a novgorodi föld lakói elhatározták, hogy a tengerentúli fejedelemhez fordulnak ekként: földünk hatalmas és gazdag, de nincs közöttünk rend. … Jertek, uralkodjatok rajtunk.” Az idézetből a fentiek alapján pontosan értelmezhető, hogy a Novgorod környéki már szlávvá vált törzseken ez ideig az őslakó úrnépek varjág vagy varég, de ősibb formában a barég kereskedő törzsek hatalma uralkodott, tőlük adót szedve. Folytatva Nyesztor szavait: „Elmentek hát a tengeren túlra a varégokhoz, a ruszokhoz. Mert azokat a varégokat ruszoknak nevezték, csakúgy, ahogy a többieket svédeknek, megint másokat normannoknak és angoloknak.” A szláv szabadságukat kivívott novgorodiak követei a tengerentúlra a varégokhoz indultak, Skandináviába. Ebben az összefüggésben az a megoldandó kétkedés, ha a varég elnyomás alól alig szabadultak fel, akkor miért rohantak azonnal a varégokhoz uralkodót kérve?

A kérdésre a válasz abban foglalható össze, hogy a térség felett a Dnyeper menti észak-déli kereskedő útvonalon a kérdéses időben még az ősnépek uralkodtak. Mivel a hajós kereskedő tevékenységből meggazdagodó törzsek uralmuk alatt tartották az időközben a felségterületükre betelepült szlávokat, az úrnyelvi mivoltuk szerint a barég fogalommal voltak ismertek, mely a latin nyelvben vált varéggé. Mivel ezek a hajós népek Skandináviába is eljutottak, ott uralkodó családokat létrehozva, szervezték meg fejedelemségeiket. Azonos népi eredetük okán a szlávok összefoglalóan őket is varégeknek tudták. Ismertek ott egy olyan varég fejedelemséget, amelyik már a harcias vikingekhez kapcsolódó királyi uralkodóházhoz kapcsolódott. Varég eredetük már germán jellegű hercegségre változva.

A történetünk itt válik ismét sorsdöntővé. Ha megvizsgáljuk a térség országainak zászlóit, a fehér-magyar alapszín mellett jelentősen megnő a kék felület, de megjelenik a sárga szín is. Mindez azt jelenti, hogy az ősileg a varég nép egységes úrnépi származását mindenhol felülírták a behatoló latinjellegű szarmata népek kék szemita népeleme. Olyannyira, hogy a svéd zászlóban már a kék alapban megjelenő sárga színű kereszt mellet nem is kapott helyet a kisebbségbe jutott ősnép fehér vagy a piros színe. Az asszír népekre jellemzően a gazdag kereskedő réteg arisztokráciája betelepülve az ősnép nemessége közé, az alkalmas pillanatban az idegen nemzetiségű arisztokrácia megszerzi a vagyona által a politikai hatalmat, és helyi eltérésekkel megszervezi a térség új oligarchikus hatalmait.

A novgorodiak ugyan varégoknak nevezhették azokat a normannokat akikhez fordultak, de valószínűleg tudták, hogy ezek a skandinávok már nem azok a tisztán úrnépi varégok, hanem a hódító szemita arisztokráciával egyesülő, a Svéd uralkodóházat megvalósító varégekhez küldtek követeket. Megjegyezve, hogy a vikingek alapnépe is a varégokból származik. A svéd új-varég hercegek kíséretükkel Novgorodba érkeznek. Hogy mennyire nem voltak szlávok a néveredetükből fejthető meg legpontosabban. A legidősebb testvér, Rurik neve ugyan mutat hasonlóságot a russzal, de ha alaposan megvizsgáljuk mást jelent a név. Az ősnyelv szerint: Rurik = Rá-úr-ég-ország-hercege, pontosabban az égből érkező, vagyis Hórusz herceg. Esetünkben alkalmazhatjuk a név fordított hangalakjának jelentésvizsgálatát, ahol Rurik = Kirur, mely formában azonnal előtűnik a kir = kör + ur= úr fogalma; együtt jelenti a Köristen-ország-ura, vagyis a napisten egy koraibb fogalmát. Mivel a fordított hangalak a régebbi eredetű, ebből következik, hogy a Rurik uralkodócsalád valamikor szembekerült az úrnépekkel. A megforduló névalak pontosan jelzi, hogy ők már az úrnéppel szemben a szarmata nép latin ágához tartoznak.

Rurik névképzésből teljesen világosan előtűnik, hogy a svéd vagy normann uralkodóház egyértelműen napistent imádó úrnépi gyökerekkel rendelkezik, vagyis egykoron Hórusz ági, királyi norvég vagy a hozzá teljesen hasonló varég (barég) ősiségből ered. Tehát, a skandináv őslakók norvég nemzetsége és a varégok népe egy és ugyanaz lehetett. A bevándorló szemita uralkodócsalád névképzésének megfordított jelentéséből következik, hogy ők az Újasszír Birodalomból a ninivei vereséget követően vándoroltak el, és telepedtek le a Skandináv félszigeten. Az úrnépek egy uralkodó nevének a megfordításával azt a mondanivalójukat fejezték ki, hogy az uralkodó és a népe szembefordult az ősnép vallásával és hatalmával, vagyis okkal vagy ok nélkül az úrnépek ellenségévé váltak. Hogy mégis milyen nemzetiségi összetevőkből ered Rurik? A névképzés szerint a varég összefüggésből biztosan egyrészt úrnépi, míg a normann szó német képzése okán másrészt latin és germán eredetűség mutatható ki. De nem zárható ki, hogy a germánnal rokon héber másként zsidó kereskedők nép is megjelenik a térségben. A svéd kék alapú (latin) zászlószínből következően beolvadva a svéd uralkodó családba, a rajta megjelenő sárga színű kereszt okán. Egy biztos, hogy közvetlen szláv eredet nem deríthető fel a névelemzéséből. Már csak azért sem, mert maga a szláv nemzet ott helyben a jelenlegi lakóhelyein alakult ki, a jelzett nemzetségek egybeolvadásából. Hacsak annyiban nem, hogy a szlávok kék nemzeti színét maguk a Rurikok vitték be az orosz történelembe.

Testvérei közül, Szineusz nevében a Sínai-félsziget körzetéből való eredettudat maradt fenn, nemzetségeként a héber származási körzet jöhet szóba, ahol a szin = ezüst, vagyis fehér színként a Holdistennő mitológiája volt elterjedt. Megfogalmazva: Szineusz = Ősanya-égi-úr-szentje. Az -eu-kettős magánhangzó pedig a német nyelvből ismert. Másik testvére, Truvor nevében szintén a fordított olvasat adja a megfejthetőségét, ahol a Truvor = Rovurt = Ro(vó)-úr-teremtője, másként fogalmazva a ró = köristen, vagyis napisten, amiből a Napisten-teremtő-ura, vagyis királya, fejedelme jelentés bontakozik ki. De egyenes olvasatban is hasonló tartalmat hordoz magában: Truvor = Teremtő-Hórusz-nagyúr jelentéssel. Mivel Truvor is napisten eredetű fogalom, a bizonyítást befejezettnek tekintem. Az oroszok ezer éves uralkodócsaládját megalkotó Rurik dinasztia úrnépi és latin jellegű germán és/vagy héber eredete megcáfolhatalan bizonyítéka történelmüknek. Mindhárom testvér lényegében az egyiptomi Hórusz isten mitológiájából vezeti le származását, vagyis az égből leszálló úr, fejedelem, király felfogásában. Igaz, hogy időközben az úrnépek ellenségeivé váltak, de ez csak támogatta a szlávvá váló novgorodiak kérését.

Még további adalékként elemezhetjük a Rurik kíséretéből származó Kijevi fejedelemmé váló Aszkold vagy Oszkold nevét. A név szintén asszír jellegű, és az aranynak, a pénzhatalomnak a sárga színét jelzi felénk, jelezve a nemzeti hovatartozását. Elemzésben: As = ős(nap) + z = zent + k =k(a), mint ország + old = gold (a k és g ikerhangváltás), az aranyló nap országa. Egészen pontosan az úrnépi napország = gold, a héber sivatagi napország fogalmával, mely a sárga héber nemzeti szín hordozójává vált; egybeolvasva: Aszkold = A-szent-arany-ország-vezére. A Dávid csillag sárga színe is az arany jelképe, a kiválasztottak népe, akiket beragyog a sivatagi nap sárga aranyfénye. Csak érdekességként a kold = gold etimológiája: k vagy g = ország + ol = templom + d = szent hely; fordított szórendben: gold = szent-aranytemplom-országa. Sokan ismerik a zsidók egyiptomi kivándorlása során keletkezett „Áron aranyborjút készít” mondájukat a Bibliából. Nyesztor azt is közli velünk, az utódokkal, hogy Rurik utóda Oleg fejedelem Kijevnél elfogja Aszkoldot, megfosztja hatalmától, mert nem hercegi származású. E tényben adja tudtunkra, hogy a Svéd királyi udvarban a hercegek már normannok, és azt is, hogy a behatoló zsidó pénzarisztokrácia még nem tagjai a svéd uralkodó családnak, de beszivárogva már az udvar magas rangú személyei között találhatóak.

A rurikok nemzetségére pontosan rávilágít a svéd népszó etimológiája: sv = su, mely a már ismert souromati szó első feléből lerövidült so-ur szótagok első betűiből képződtek + éd = égi-szent-országa vagy népe, ahogy az úrnépi méd szónál elemeztem; összeolvasva: Svédország = fényességes-szarmata-úr-napország-népe. A névképzésben kódolt ősi tudás dekódolása, a legpontosabb magyarázatát adja a svéd nép kialakulásának. A aránylag kis létszámú ősnép közé betelepülő szarmata uralkodó hatalom meghódítja az országukat. Az ősnép uralkodó dinasztiáját kiiktatva, az ősnépet genetikailag felülírja a szarmaták latin jellegű hatalma – az ismert adatokból következteteve a frankok egy ága – és összeolvadva létrejön az ősnép × szarmata = svéd nép és az országuk. A népnév első szórésze utal az uralkodó nemzetrészre, a szarmata hódítókra. Ennél pontosabb korrajzot a hiányos történészi feltárások okán, a törzsi származásképről nem lehet felállítani.

Rurik és kísérete a megfejtés bizonyítása szerint tehát, egyszer varég, vagyis őslakó és a betelepülő latin-germán jellegű törzsek összeolvadásából keletkező normann uralkodócsalád sarja. Skandináviába beköltöző új nép első hulláma még egészen bizonyosan a kék színt hordozó szarmata népcsoportból állott. Most ne vegyük figyelembe, hogy a jelenlegi Németország zászlajában nincs kék szín. A magyarázata annyi, hogy a latin jellegű frank, vagyis germán uralkodócsalád egységesítette az őslakókat és a szarmata, másként latin népekkel. A Frank Birodalom kétfelé válásával 843-tól beszélhetünk egyszer Franciaországról, és másodszor Németországról, de ez egy más tanulmány anyaga lehet. A kék szín hordozta a frankok latin eredetű népi jellegét, de a későbbiekben csak a franciák használják nemzeti színként, a németek nem. Így már magyarázható, miként került a kék szín az északi skandinávok és a finnek zászlaiba. A germán törzsek igen sokféle nemzetet hoztak létre, de bizonyosan az asszír vagy szarmata nyelvcsalád latin-germán ágát hordozták magukban.

A ruszokká váló orosz nemzet ősnépe szintén az úrnépek sok-sok törzseként kerültek a területre. A megalakuló kijevi óorosz fejedelemség többségi úrnépi hatalma egyre nagyobb számú, a szarmata hatalom által beolvasztott szlávvá váló népcsoportokat fogad be, de inkább foglal el és így olvaszt be a fejedelemségbe. Novgorod körzetében már előbbre tart a szlávosodás folyamata, és a 860-as években már többségi nemzetalkotóvá válnak. A törzsekre elkülönülő térséget egyik fejedelem sem képes a hatalmába keríteni, ezért szarmata × úrnépi (varég) összetevőjű szlávok uralkodót kérnek az úrnépi × szarmata germánok által normanná váló svéd uralkodócsaládtól.

A közös csatlakozási pont az előző mondatból adódik. Mindkét helyszínen az uralkodó nemzet pozícióját immár a szarmaták, vagyis az asszírok testvérnépei gyakorolják. Orosz földön a szlávvá váló szarmaták, Skandináviában pedig a normanná váló szarmaták voltak helyzetben. A két testvérnép még jól értette az asszír nyelvet. De a közös ősnép okán, az orosz föld úrnépének nyelvét is ismerte a Rurik uralkodócsalád. A katonai kíséret is rendelkezésre állva, más teendője nem volt az új fejedelemnek, mint a lassan többségi szláv nemzetrészt hozza uralkodási helyzetbe. Minden fontos posztra a normann embereit teszi, és 20 év alatt megszilárdul az új uralkodócsalád helyzete. Az utóda Oleg feladatává vált a déli Kijev, még többségi úrnépi hatalmának a megtörése az igen erőssé vált druzsinájával. A csellel elfoglalt városba teszi székhelyét, és lever minden felkelést a hatalma ellen.

A hódításaival biztosítja a kijevi körzet szláv többségi hatalmának a kialakulását. A többi már a történelem dolga. Az ellenálló törzsek nemességét vagy megnyeri, vagy elpusztítja, és mindenhol szláv vezetést hoz létre. A belháborúi e politika kiteljesedése. Az örököseire a szláv hatalom megtartása hárult. A lázadások még sokáig tartottak, amit Oleg örökösének Igor hercegnek a megölése is bizonyít. De, mint mondani szoktuk a kocka már el volt vetve, a szláv hatalmi terjeszkedést már nem lehetett megállítani. Száz év múlva a bizánci ortodox kereszténység államvallásával minden eldől. A tatár betörésig eltelő újabb kétszáz év alatt már mindenhol a szláv nemzeti egységesülés zajlik, mely a tatár megszállás újabb 250 évében konzerválódik. A kijevi úrnépekből kiinduló óorosz állam egységes Kijevi Rusz szláv állammá formálódik, hogy a tatár iga lerázása után létrejöjjön az egységes moszkvai központú új állam. Rövidesen már Oroszországról beszélhetünk, Moszkva fővárossal, hogy 1721-ben létrejöjjön a Nagy Péter cárságával az Orosz Birodalom újkori megvalósulása. Moszkva főváros neve szintén az úrnépi muszka népnévből képződik. Etimológiája: m = ősmama, de a magyar is szinonim + usz = Hórusz rövidítése + ka = ország, határkő; egybeolvasva: muszka = Ősanya-hóruszisten-ország-népe.

Ha történelmi időszakokban jellemezzük az úrnépek összeolvadását a szlávokkal, akkor a 862. és 1721. évek között újabb 850 évnek kell eltelnie, mire többségében beolvadnak az ősnépek nemzetségei a birodalomba, de nemzetiségi lázadások még később is előfordulnak. A harmadik évezred elején a Szovjetunió felbomlásával újra előfordulnak nemzeti jellegű lázadások, például a csecsen-orosz háború. Végeredményben immár kétezer-ötszáz év óta küzdenek az ősnépek az orosz földön a szabadságuk, vagy legalább a helyzetük javulásáért. A kiöntött tengernyi vér és könny sem volt képes ellenállni a világ militarizálódásának és a haszonelvű magántulajdonra való felosztásából generálódott profitőrület világpusztításának. Az ezerkétszáz évvel ezelőtt a még többségi nemzetségeket alkotó úrnépekből – szarmata hozzávándorlás útján – egy szláv világhatalom épült fel, de ha akarjuk, ha nem, ez a nagyhatalom is úrnépi eredetű és szellemiségű képződménye a másodlagos kifejlődésű indoeurópai világnak.

Az orosz eredettörténet lezárása felé közeledve, még tudok írni olyan összefüggésekről, mint a Balti-tenger és a Varég (Barég) azonos ősi nyelvképzési eredetéről. Majd a vajda és a varég fogalmak eredetazonosságáról. Továbbá, hogy a kazárok népneve nem nomádot jelent, mint ahogy a filológusok fejtegetik. A kazár fogalomban a kaz = kus, kos + zentjei, vagyis a harmadik nagy magyar népág a Núbiai őshazájú feketemagyarok népágának hatalmi felépülése jelenik meg. A kazárok népe sem tűnik el azáltal, hogy 965-ben Szvjatoszlav megdönti hatalmukat. Ha tudni akarunk a további életükről, vessük össze a kazár = kozák névfejlődést, és Kazahsztán országnevüket. A zsidó vallásra áttérésük okán a zsidó pénzarisztokrácia jelentősen megerősödik a kazároknál. A vereségük után a zsidó kereskedők tevékenységüket áthelyezik Kijevbe, és egészen a Svéd királyi udvarig miden alkalmas helyre. Svédország zászlajában a sárga kereszt akár a kazár zsidóság odatelepedését is jelenítheti meg az utókor számára.

Továbbiakban, néhány gondolatban nézzük az uralkodóneveiket. Az első igazán szláv nevű uralkodó oroszhonban a kazárverő Szvjatoszlav kijevi nagyfejedelem. Az elődei: Olga, Igor, Oleg és Rurik még mind varég fejedelmi elnevezések, mint az Igor = Ég-úr. Vagyis a Rurik dinasztia csak mintegy száz év alatt 862-től 964-re válik igazán szláv uralkodóházzá. Ha végignézzük a további szláv uralkodóneveket, annyit megállapíthatunk, hogy egyetlen uralkodó neve sem kezdődik szk- hangcsoporttal, ahogy a tévesen szlávnak tartott szklavini = szkíta népnévnél megismertük. Ami arra utal, hogy a szláv uralkodó osztály pontosan tudta, hogy ezzel a hangokkal csak a szkíta magyarok népneve íródhat. Utoljára hagyva egy szintén meggyőző bizonyítékot: ha összevetjük a Varég és a Vengria országneveket, már régen fel kellett volna ismerni a történészeknek, hogy a varég második szórésze a -rég(i) és a Vengria első szórésze a Ven- (vén) ugyanazt a jelentést, vagyis az ódon, régi, vén, öreg isten fogalmát hangzósítja meg. Tehát a varégokról is bebizonyosodott, hogy ők eredetileg magyar nemzetiségű úrnépek voltak. A föníciaiakról írt soraim alapján az úrnépek fehér és vörös, vagyis hunmagyar nemzete.

A keleti vagy ószlávok eredettörténetének általános taglalását egy újabb idézettel szeretném zárni. A. Brückner lengyel történész arra a következtetésre jutott, hogy: „aki hiteles (érvényes) magyarázatot tud adni a ‘Rusz’ szó jelentésére, az megtalálja a kulcsot a régi orosz történelemhez.” Nagyon óvatos fogalmazással jelentem, megtaláltam a rusz népnév eredetét, az ősnyelvben megtalálható kódolt tudás dekódolásával, vagyis a magyar ősnyelv segítségével. A keresett „RUSZ” népnév nem más, mint az ősnépek egyik legősibb vallási mítoszából kialakult Hórusz sólyomisten úrnépi fogalma. Jelentésében az élők urát, istenkirályi dinasztiáját tisztelő népcsoportokra lerövidített és alkalmazott magyar ősnyelv képezte szavunk. Bármennyire sajnálható, a rusz népnév sem szláv képződésű szó, ezért nem tudták a mai napig megfejteni a jelentését a tudósok. Ha azon a nyelven próbálják meg elolvasni, amelyiken képezték, már biztosan megfejtették volna az eredetét.

 

Az Igazat…

 

Az Igazat tudni,

látni és érezni

egyedül,magában

még nem elég,

az Igazat ki is

kell mondani,

akkor is,ha ezért

a bér a vég.

 

Paudits Zoltán

 

Lelkemen
galambok
ülnek,
csillagok
fényében
álmokat
szülnek.
Feltámad
végtelen
vágyam,
"átfestett"
Hazámat
megint
Magyarnak
lássam!

Paudits Zoltán

 

_
2024. Április
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Legyen ez a kezdölapom!

 

Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
balagelapja látogatottsága
Indulás: 2006-04-08
 
Levelező lista

E-mail:

A hírlevél üzemeltetője:
http://lev-lista.hu

 
My Topsites List
Kategorizált nemzeti honlapok
 
Komáromi honlapok
 
erdely.ma hírei

 
néhány szó Komáromról
 
szavazó
kérek mindenkit a megfelelő válasz adására.köszönöm
Az alábbiak közül melyet olvas/olvasol legszívesebben

Arany Tarsoly
Dobogó
Front
Karpatia
Magyar Fórum
Magyar Oldal
Magyar Világ
Magyar Világkép Kutató
Nemzetőr
Szittyakürt
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 

Lengyel Károly

 

KIHALTAK

Hazudni lehet, amíg valaki elhiszi
Remegve félve, éjt nappallá téve
Csak a való meg ne születhessen
Csak az igaz ne lépjen a fénybe
Lehet verni ezreket az utcán
Szabad temetni ezernyi ártatlant
Csak nékik hazájuk ne legyen
Csak ne hallják szavukat
Földelni múltat fehér ingben
Arccal lefelé kátránypapírban
Majd őrizni, hogy meg ne leljék
Hiszen bármikor feltámadhat
Mi változott itt ötven év alatt?
Nincsenek köröttünk szuronyok?
Nincs. De mellettünk a poloskahad
Hitelből épít vetített tornyot
Pőre koldusként hantról hantra
Jövőnk fejfáit simítjuk
Hol barázda végén tábla hirdeti
Magánterület s megtorpanunk
Vágta helyett feszes a vigyázz
Markolat helyett hurkot ölelünk
Elvetélt dac és büszke gyász
Nem lesz hol kísértenünk
Szóközeinket is szabványosítják
Birodalmi sorszámot kapunk
Új heródesek rágják álmainkat
Az égre is csak festik a Napot
Mi végre volt hát ezer év?
Most parancsra levésik nevünket
Talpak nyoma véres zászlónkon
Szélszőtte az utolsó lehelet
Engedetlen szíveinket kivájják
Fejünkre szórva átkokat
Könnytenger vár meg virágeső
Víznek adják szép hamvainkat
Vérünkkel szentelnek honrablást
Időbuborék leszünk a világban
Porosodó múzeumi látvány.
A tárlófelirat szerint kihaltak.

Budapest, 2007. január 21.

Az Összmagyar Testület Nyilatkozata

Testületünk súlyos aggodalmának ad hangot és tiltakozik,hogy a kormány elhenyagolta sz 1456-os világraszóló magyar diadal emlékének méltó megőrzését,nemzetközi népszerűsítését,és megfelelő közvetítését a világ közvéleményének megnyerésére.Az évforduló módot adott volna Hazánk akkori és mostani szerepének kiemelkedésére,a nyomasztó gazdasági gondok ellenére az ország megítélésének javítására.

 Különösebb anyagi ráfordaítás nélkül bebizonyíthatjuk,hogy Európa védelme-bátran hozzátehetjük,minden egyes ma virágzó nyugateurópai ország jóléte-jórészt erre az elsöprő győzelemre és a szinte egyedül vállalt önfeláldozó ádozatukra vezethető vissza.Tagságunk folytán az Európai Unió a legjobb keret a közös történelmi múlt hangsúlyozására.

 Mivel a kormány tagjai sikeres üzletemberek,a marketing egyik alaptörvényére hivatkozunk.Magyarország"eladását"a nemzetközi megítélésben semmiképp nem a privatizációval,az utolsó megmaradt,nekünk is jelentős hasznot hozó értékeinktől bármi áron megszabadulással kell lebonyolítani.

 Megfelelő eszközökkel tudatosítsa a kormány,hogy 1456-ban Európa védelmét Magyarország és a benne békésen együtt élő nemzetiségek összefogésa,a közös Haza szeretete és az áhított jövő építésének elpusztíthatatlan vágya vitte diadalra.Történelmi tény,Európa akkor az egész ismert világot jelentette,így a világraszóló győzelem az egész emberiség kultúrkincseinek megőrzését jelentette.Ez az együvé tartozás sokat segítene az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország szétzúzását még ma is nyögő közép-európai tudat görcseinek feloldásában.Még nem késő,hogy 1456 üzenetét összekapcsoljuk a megtisztelő kerek évfordulók okán az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk méltó megünneplésével.Mindezekért Testületünk elvárja az elkövetett mulasztások haladéktalan jóvátételét,ezért

FELHÍVJA A KORMÁNYT,

intézkedjék a megfelelő lépések megtételére és erről az országot tájékoztassa.Mind a világ legnagyobb taglétszámú magyar civil szervezete,Testületünk fönntartja Alapszabály szerinti elidegeníthetetlen jogát,hogy állásfoglalását a világ közvéleménye elé tárja.

 

Budapest,2006. július 26.

       az Összmagyar Testület Elnöksége

   Dr.Molnárfi Tibor

  Katona Szabó István

 

EMLÉKEZÉS A GYÖZTES NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 330. 1956-os NAGY MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA

 

Nincs még egy nép, mely olyan sok szabadságharcot vívott volna, amely újra és újra kiállt a szabadság védelméért - védte nem csak a saját nemzetét, hanem egész Európát .

Nincs még egy nép, amely annyi kudarc és vereség után ennyire tudna szenvedni akár az önfeladásig.
Nincs még egy nép, amely a szenvedések után hihetetlen erövel újra és újra talpra áll – mint a magyar nép.

A történelem nem kímélte a magyar népet. Állandó veszélyben forgott léte, veszélyeknek volt kitéve keletröl és nyugatról egyaránt. A magyar királyság soha nem támadott, mindig csak védekezett. Nem csak önmagát védte, hanem minden népet a Kárpát-medencében. A Szent Korona tagja nem csak a magyar nép volt, hanem minden a magyar királyság alá tartozó más nép is. Magyarországon sohasem a nemzetállam eszméje uralkodott, hanem mindig a multinacionális gondolat – ellentétben minden más európai állammal kivéve a római birodalmat. A mai Európát is mérföldek választják el attól a multinacionális eszmétöl, amely biztosítaná több nép és kultúra együttélését. Nem véletlen, hogy itt, Magyarországon van az autonómia és a regionalizmus bölcsöje.

Az a három történelmi esemény, amelyre ma emlékezünk, szintén megmutatja a magyarság jövöbiztosító és iránymutató szerepét:

• Hunyadi három évvel Konstantinápoly eleste után gyözött Nándorfehérváron. Konstantinápoly eleste egy éles választóvonalat jelentett az európai történelemben. Nem csak a Bizánci Birodalom végét jelentette, hanem az európai középkor végét is. Ezt a körülményt Európában a mai napig nem tudják kellöképpen megérteni.
A Magyarság megmentette Közép-európát a Balkán sorsától, amely a Berlini szerzödésig 1878-ig a török birodalomhoz tartozott, s amely átvette a bizánci birodalom szerepét és bebetonozta a nyugati és keleti kulturkör különbségét – a mai napig.

• A Habsburgok elleni Rákóczi szabadságharc nem csak az önrendelkezési jog és nemzeti mozgalom történelmében fontos. Rákóczi évtizedekkel a francia forradalom elött, évtizedekkel Montesquieu elött már ugyanazokat az eszméket képviselte: szabadság, egyenlöség és a demokrácia elvét és ezzel korai uttöröje a francia forradalomnak.

• Az 56-os szabadságharc ismét egy klasszikus harc volt az önrendelkezési jogért és egyben harc a totalitarizmus és kommunizmus ellen - az elsö lépés volt a kommunizmus bukásához. 56 nélkül nem lett volna 89. Nem lenne a mai Európa.

De hogy néz ki ez a mai Európa ? Élt a lehetöségekkel, amelyek adódtak a kommunizmus bukása után ? Megvalósult az az európai ház, amiröl 89-ben álmodtunk, és amelyben - Mitterand francia elnök szavai szerint – minden nép otthon fogja érezni magát ?
Nem valósult meg. Az Euróeufória után jött az Eurószklerózis, amely most komához vezetett.
Európa komoly válságban van.

Ezen a helyen olyan érzésem van, hogy el kell hogy meséljem életem egyik legnagyobb élményét Mindszenty hercegprímással kapcsolatban, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy bécsi tartózkodásának elsö születésnapi ünnepségen részt vehettem. A szentmise után a kápolna elötti szobában, a bécsi Pázmáneum II. emeletén, Mindszenty bíboros egy rövid beszédet tartott és Oswald Spengler könyvét, a „Der Untergang des Abendlandes „ A Nyugat bukását“ említette. Mindszenty nagyon lassan beszélt. És abban a pillanatban, amikor kimondta az utolsó szótagot – abban a pillanatban egy olyan erös földrengés kezdödött, amilyen Bécsben sohasem volt. Nagy zajjal, kinyíltak a gótikus oltárszárnyak, ingadozott padló mint egy hajón, nem tudtunk egyenesen állni. Lehulltak a tetöröl a cserepek és összetörtek az ott parkoló kocsik. Azt gondoltuk: „Most megtörtént“. Nem csak nekem, hanem mind a 15 jelenlévö személynek ez egy elfelejthetetlen esemény volt.

Ez egy jel volt.
Európa válságban van. Nem csak gazdasági, hanem mély identitásválságban is. Veszélyben vannak az európai értékek. Egy irányból a kegyetlen globalizáció támad, más irányból a fanatikus fundamentalisztikus iszlám. Veszélyben vannak a személyes, de a kollektív szabadságjogok is, föleg a hazához való jog.

Mi a teendö ? Újra kell egy nándorfehérvári csata ? Újra kell egy Rákóczi szabadságharc ? Újra kell egy 56-os felkelés ?

A mai veszélyek más jellegüek. Nem a katonai eröszak ellen kell harcolnunk, hanem eszmék ellen. Ez még sokkal nehezebb. Mert az ellenfél láthatatlan. Ez sokkal nehezebb, mert az ellenfél áldemokratikus formába bújik – az Egyesült Államok és Nagybritannia intö példák.
Ma nem szükséges fegyveres csatát vívni. Ami kell, az az, amit én neveznék „Szellemi honvédelmnek“ neveznék.. Szellemi honvédelemre van szükség. Védeni kell az európai értékeket a külsö támadások ellen.
De az ellenség bennünk is van : a közömbösség, az értéktelenség, az apátia, depresszió, gyávaság, félelem.
Talpra kell állnunk ismét, a történelem úgy látszik megismétlödik. Védeni kell magunkat, a Kárpát-medencei magyarságot, de egyben Európát is. Ismét védekezni kell, védeni kell az európai értékrendet mint 1456-ban, a szabadságjogokat mint 1703-ban és az önrendelkezést mint 1956-ban. Brüsszeltöl életfontosságú impulzusokat már nem lehet várni; ismét innen kell hogy jöjjön az impulzus, a történelmi tapasztalatokban gazdag Európa Közepéböl.

Nekünk van mit üzenni Európának és Európának van mit tanulnia tölünk. Az üzenet ugyanaz mint az elmúlt évszázadokban. Egy békés Európa csak a teljes és korlátlan népek szabadsága és önrendelkezési jogai alapján és az emberi méltóságot figyelembe véve lehetséges.

Van feladatunk. Mindannyiunknak. A szellemi honvédelemhez mindenkire szükség van. A szellemi honvédelemhez nem kell fegyver, de bátorság az kell.

A mai emléknap üzenete: legyünk méltóak öseinkhez, legyünk méltóak azokhoz, akikre a mai napon emlékezünk.
Legyen bátorságunk a történelemhez, legyen bátorságunk az igazsághoz, legyen bátorságunk önmagunkhoz.

Isten adja segítségét, Isten adjon eröt !
Eva Maria Barki

Időjárás
Magyarország időjárása
A részletekért klikk a képre.
 
"...így készülünk szelíd háborúra,
mindig magunkért, soha mások ellen,
sót párolunk és vásznakat szövünk,
s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő
Nagy Lajos Király Magánegyetem
Sms-hirdetőfal
 

A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal    *****    Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.